Ìpìlẹ̀ Onímọ̀-ìjìnlẹ̀

Ìwádìí tí ó ń ti àwọn ìtúpalẹ̀ Bike Analytics lẹ́yìn

Ìpinu fún Otitọ

Bike Analytics kì í ṣe ìṣàfilọ́lẹ̀ "fitness" lásán. Gbogbo ìṣirò, láti FTP sí TSS, ni ó dálórí ìwádìí onímọ̀-ìjìnlẹ̀ tí a ṣe àtúnyẹ̀wò (peer-reviewed). A gbàgbọ́ pé àwọn awẹ́ kẹ̀kẹ́ ní ẹ̀tọ́ láti mọ a ṣe ń ṣirò iṣẹ́ wọn.

Àwọn Orísun Ìwádìí Pàtàkì

Ìpìlẹ̀ Agbára

Andrew Coggan, PhD

Olùṣẹ̀dá Normalized Power, TSS, àti FTP

Ìwádìí Dr. Coggan lórí biometrics títẹ̀ kẹ̀kẹ́ ni ó ṣe àfihàn Normalized Power (NP) láti fihàn ìdààmú físíìsì gidi ju Average Power lọ. Èyí ni algoridimu tó ṣe pàtàkì jùlọ nínú Bike Analytics.

Agbára Anaerobic

Critical Power Model

Monod & Scherrer (1965)

Àwòrán "Critical Power" ń ṣàlàyé àjọṣe láàárín agbára àti àkókò. Bike Analytics ń lo ìṣirò W' (anaerobic work capacity) láti sọ iye iṣẹ́-ara tó ṣẹ́ kù fún ọ ní àkókò gidi.

Ìdarí Iṣẹ́ Ara

Banister Model

Banister (1975)

Algorithm Ìlera/Àárẹ̀ (Fitness/Fatigue) wa ni ó dálórí impulse-response model ti Banister. Ó ń lo CTL (ìlera ara) àti ATL (àárẹ̀) láti ṣirò TSB (form) rẹ fún ọjọ́ kọ̀ọ̀kan.

Gígùn Òkè

VAM Calculation

Dr. Michele Ferrari

VAM (Velocity Ascended in Meters/hour) jẹ́ ìṣirò tó ń fihàn bí o ṣe ń lọ sókè tó. Bike Analytics ń mú ìṣirò yìí sunwọ̀n si nípa títasẹ̀ gradient àti agbára lẹ́gbẹ̀ẹ́ rẹ̀.

💡 Èyí túmọ̀ sí pé:

Nígbà tí o bá rí CTL rẹ "50", ó túmọ̀ sí pé o ti tẹ̀ ẹ́ kọjá agbára metabolism rẹ ní ìpele kan pàtàkì tí onímọ̀-ìjìnlẹ̀ ti fọwọ́sọ́nà láti mú ìlera ara sunwọ̀n si lọ́nà tó dunjú.